Ugrás a fő tartalomra

Lifehack



Ezt a szót, mármint a Lifehack-et a lányomtól tanultam. Valami olyasmit jelent, hogy valamilyen úton-módon átvered, meghekkeled az életet. A legkisebb gyerekem mesélt egy borzasztó vicces sztorit, és erre mondta a lányom. A sztorit sajnos a fiam személyiségi jogainak és a saját fizikai épségem megőrzése miatt (ti. mikor nagyobb lesz, emiatt meg ne verjen...) nem írhatom le. De azt igen, hogy milyen tippek-trükkök jutottak nekem eszembe Parkinson barátom megszelidítése folytán. 

Eszközök 

Járókeret ★☆☆☆☆

Nyilvánvalónak tűnik, ugyanakkor sokat nem ér. A járókeret ad biztonságot, de nehézkes és lassú. Nem beszélve arról, hogy a gyerekek megijednek tőle. 

Rolátor AKA kerekes járókeret ★☆☆☆☆

Vagy, ahogy a gyerekeim híják: Ferrari. Ez ugyan hasonlít a járókerethez kinézetében és abban, hogy sokat nem ér, ugyanakkor hátrányai a járókerettel ellentétben a következők: 

1. Nem igazán ad biztonságot, lévén a kerekei olyan műanyagból vannak, amik kizárólag csiszolópapíron nem csúsznak, azzal pedig itthon viszonylag ritkán burkolják az utakat. Nyilván, minden hátránynak van előnye, gyakori használata felkészít a téli, csúszós utakra.

2. Túl gyors. Szerintem egy átlagpolgárnak is, nemhogy nekem.

3. Viszont jó nagy, ezért, ha nem használom és rossz helyen hagyom, szépen át lehet esni rajta. Tudom, próbáltam.

Sárga labda kötélen ★★☆☆☆

Bármilyen meglepő, ez is segít. Lógatom magam előtt és rugdosom és akkor tudok haladni. Azt hiszem azért lehet könnyen így járni , mert a labda és  a lábfejem találkozása ad egy jelet az agnyak, hogy eléggé megemeltem a lábat. Egyébként nem érzi

Kosárlabda hálóban ★★★☆☆

Ugyanúgy működik, mint a sárga kislabda, csak nagy. Tehát könnyebb eltalálni. Illetve kiszedve a hálóból, jobb napokon mehet a kosár.

Lábnehezék ★★★☆☆

Hát, hogy ez miért működik azt nem tudom, de működik.A 2 kg-os a tökéletes megoldás, de olyat még nem sikerült vásárolnom. A Decathlonban viszont kipróbáltam. Kicsit olyan, mint hogyha odaszögezték volna az ember a földhöz. 

Fejlámpa ★★★☆☆

Ennek egyetlen hátránya, hogy csak sötétben működik. Ez mondjuk azért elég nagy hátrány, ezért kapott csak három csillagot. Mert amúgy meg egész jó. Olyan lámpa kell, ami viszonylag erős és egy kis kört világít a lábam elé. És akkor úgy kell csinálni vele, mint az egyszerű kis gyerek akire akar lépni a saját árnyékára. Valószínűleg elég hülyén néz ki, De ennyi év parki után ez már bagatell.

Macskalézer ★★★★☆

Ugyanazt tudja mint a fenti, csak világosban is működik. Na meg azért valljuk be, eggyel még hülyébben is néz, mikor az ember kergeti a macska lézeres csillagot mondjuk.

Járólap ★★★★☆

A megfelelőén nagy méretű, és egyforma lapokból álló járólap nagyon, de nagyon megkönnyíti a járást. Kb. olyan ez, mikor mint mikor az átlagpolgár áll egy gerenda előtt, ami le van téve a földre. Ezen egy normális átlagpolgár teljesen lazán és gond nélkül végig megy. Na ilyen nekem a nagy járólapos felület. De ha átlagpolgárnak a gerendát 5 m-re vagy mondjuk inkább 10-re felemelik, akkor átlagpolgár ötször is, vagy akár tízszer is meggondolja, hogy elinduljon-e. Na ilyen nekem, mikor egy nagy járólapos felület után egy sima aszfalthoz érek.

Aszfaltra taposott rágó ★★★★☆

Az aszfaltra taposott rágók eloszlása Magyarországon sajnos nem egyenletes. Ugyanakkor vannak területek, mint például a Teréz körút, ahol az aszfaltra taposott rágók eloszlása normális eloszlást modellez. Ezeken a helyeken könnyű dolgom van, mert valamilyen oknál fogva a rágók olyan ütemben követik egymást, ami nekem kényelmes, Ezért a körúton boldogan lépegetek egyik rágóról a másikra. Ilyenkor kerek a világ.

Betonlap ★★★★★

A legnagyobb királyság mégsem a rágó. Hanem a sima egyszerű óriásnapernyő nehezéknek használt betonlap, amit sok helyen nem csak nehezéknek használnak, ha nem járófelületként is. Pl. Horányban

Folytatás következik, ez egy kis spojler: 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogy okuljatok...

Ezzel a címmel akartam megírni a könyvet, ami a betegségemről, illetve annak lefolyásáról szól. Aztán úgy voltam vele, hogy blog formátumban is megvalósítható ez, és akkor már most közzé tehetem, hátha segít valakinek. Ha meg nem, ártani biztosan nem árt.  Szóval igazából nem akartam én megírni ezt a történetet, azt elhihetitek. Akarta a fene. De ha már így esett, hogy rám jött ez a kórság, gondoltam, megírom. Hogy okuljatok. Meg sírjatok. De leginkább nevessetek. Az lesz a legjobb. Az gyógyít. Arra azért számítsatok, hogy először a sírás jön, aztán az okulás, aztán a nevetés. Aztán meg, miután már azt hinnétek, hogy mostantól hátradőlős hehehe-hihihi, akkor újra jön a sírás, vagy az okulás, de az is lehet, hogy a hehehe-hihihi. You never know. Ez a nagy fondorlat ebben a Parkinsonban. Ja, igen, ezt még nem is mondtam. Parkinsonom van. Kór. Ahogy a dokitól megtudtam, tulajdonképpen szerencsés vagyok. Hogy kór. Nem szindróma. De erről majd később. Az okulásnál. Az egyik okulásnál. Mert

A műtét - Bevezetés (+18 - szókimondó tartalom)

    Egy kis intermezzo, mert sokan érdeklődtek,  hogy milyen volt a műtét, meg ilyesmi. Ugyan már legalább 10-szer elmondtam, de egyrészt, maradjon meg az utókornak, másrészt meg biztos van olyan, aki még nem hallotta. Hallani most sem fogja, legalábbis tőlem nem, de olvashatja, vagy felolvastathatja valakivel, és akkor akár hallhatja is. Mindenek előtt a legfontosabb  minden, de MINDEN nagyon szuper volt. A kaján kívül, de attól úgy sem vártam sokat. Kéremszépen, a pécsi idegsebészeti klinikát nem tudom, hogy ki vezeti, illetve tudom, egyszer találkoztam vele véletlenül, de a lényeg, hogy - nagyon jó a hangulat. Egyáltalán nem olyan, mint amit hallani lehet itt, meg ott, ettől, meg attól. Szóval a műtétnek volt egy kis előélete. Valamikor januárban a doki felvetette, hogy már azon a határon vagyok a gyógyszerekkel, ami felett nagyon megnő a mellékhatások kockázata és csökken a növelt dózis hozadéka. Határhaszon-elv. Úgyhogy ő javasolja, hogy készítsük elő a műtétet, nézzük meg, alkalm

Agydaganat

Következett a neurológia. Már a neve is nyugalmat sugároz. Itt aztán felgyorsultak az események. Átmenetileg. Lelki vetületük azonban nem volt/lett annyira átmeneti.  Mind a mai napig érzem a zsigereimben azt a tanácstalanságot, félelmet, magányt, amit az első neurológiai vizsgálat és a hirtelenjében 2 órára rá leszervezett MR vizsgálat közti kába bolyongás alatt éreztem. Így érezhette magát Hunter S. Thomson Vegasban. Nagyjából. Csak nekem nem kellett hozzá meszkalin. Teljesen egyedül megoldottam.  Mert, hogy az volt, hogy rokoni kapcsolatokat kihasználva hamar bejutottam egy szigorúan kedves, alapos doktornőhöz. Sztk. Bécsi út. Jónapot Péter, foglaljon helyet, mondja mi a panasza, feküdjön fel, derékig, igen fentről, felöltözhet, látom lassan megy, forgassa a csuklóját, mutatóujjával az orrát, másikkal, írja le a papírra ezt a sort, meg is vagyunk. Cccc…, hát ez sokminden lehet, a Parkinsontól az agydaganatig. Kezdjük a legnagyobb kockázatúval, maga még fiatal, magát be tudom nyomni