Ugrás a fő tartalomra

A műtét - Befejezés

Miután egy-két nappal később felocsúdtam, a polgi és J is elmentek. A polgival nem marad meg a kapcsolat. Mondjuk nem is nagyon volt, mi megmaradjon. J-nal azóta is váltunk egy-egy üzenetet. Gy pedig ott vigyorgott a mellettem lévő ágyon. 

Mivel ebben az időszakban volt a Fishing on Orfű fesztivál, a haverok csoportosan jöttek látogatni. Kicsit bíztam benne, hogy remek botrányt csinálnak, hisz minden botrányhős haverom ott volt. Na jó, TT nem, de ő éjszaka van igazán elemében, így itt nem segített volna. Szóval a várva várt ordibáló csürhe helyett egy konszolidált, udvarias 60+-os japán túristacsoport jelent meg a kórteremben. Kicsit csalódtam... 

Miután mindenki megcsodált az ágyban, kifáradtunk az udvarra. Ott is szokatlanul rendesen viselkedtek. Csupán akkor röhögtek, mikor a szóbeli beszámoló után megmutattam, hogyan


tudok járni. Merthogy a  műtét utáni 1-1, 5 hetes időszakban remekül ment a mozgás. A mikroléziós hatás eredményeképp, mint a zárójelentés epikríziséből megtudtam. Aztán meg leromlott. Nagyon. Így kényszerszabadságra kellett mennem a kórházból való hazatérés után. Szerencsére drága jó édesanyám befogadott, etetett, itatott. Free of charge. És még csak nem is piszkált. Max. egyszer vagy kétszer. De ne rohanjunk előre! 

Szóval, az udvari hehere után kimentünk kajálni egy közeli étterembe. Én kiszöktem, mint később megtudtam. Mert a betegnek a kórházban van a helye! Mikroléziós hatás ide vagy oda, maradjon csak a seggén. Szerencsére ezt a nővérek és egy portáson kívül senki nem vette komolyan. Ez utóbbi szegényem úgy fogta később az engedélyt a kezében, mint szegény demens öreganyám a virágot, amit Szonja vitt neki 91. szulinapjára. Tudta, hogy valamit csinálni kell vele, csak azt nem, hogy mit. Öreganyám úgy döntött, megeszi., Már elképzeltem ahogy szedem ki a portás szájából a papírt. Mert ellenben a virággal, a papírra szükségem volt. De aztán visszaadta.  Még  egy remek, focimeccses hosszú hétvégét töltöttünk el Gy-vel. Aztán mentünk haza. 2 hét meló. Majd kényszerszabi. Aztán jött a beállítás. Jövő héten mondom.


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogy okuljatok...

Ezzel a címmel akartam megírni a könyvet, ami a betegségemről, illetve annak lefolyásáról szól. Aztán úgy voltam vele, hogy blog formátumban is megvalósítható ez, és akkor már most közzé tehetem, hátha segít valakinek. Ha meg nem, ártani biztosan nem árt.  Szóval igazából nem akartam én megírni ezt a történetet, azt elhihetitek. Akarta a fene. De ha már így esett, hogy rám jött ez a kórság, gondoltam, megírom. Hogy okuljatok. Meg sírjatok. De leginkább nevessetek. Az lesz a legjobb. Az gyógyít. Arra azért számítsatok, hogy először a sírás jön, aztán az okulás, aztán a nevetés. Aztán meg, miután már azt hinnétek, hogy mostantól hátradőlős hehehe-hihihi, akkor újra jön a sírás, vagy az okulás, de az is lehet, hogy a hehehe-hihihi. You never know. Ez a nagy fondorlat ebben a Parkinsonban. Ja, igen, ezt még nem is mondtam. Parkinsonom van. Kór. Ahogy a dokitól megtudtam, tulajdonképpen szerencsés vagyok. Hogy kór. Nem szindróma. De erről majd később. Az okulásnál. Az egyik okulásnál. Mert
Megjegyzés küldése
További információk

A műtét - Bevezetés (+18 - szókimondó tartalom)

    Egy kis intermezzo, mert sokan érdeklődtek,  hogy milyen volt a műtét, meg ilyesmi. Ugyan már legalább 10-szer elmondtam, de egyrészt, maradjon meg az utókornak, másrészt meg biztos van olyan, aki még nem hallotta. Hallani most sem fogja, legalábbis tőlem nem, de olvashatja, vagy felolvastathatja valakivel, és akkor akár hallhatja is. Mindenek előtt a legfontosabb  minden, de MINDEN nagyon szuper volt. A kaján kívül, de attól úgy sem vártam sokat. Kéremszépen, a pécsi idegsebészeti klinikát nem tudom, hogy ki vezeti, illetve tudom, egyszer találkoztam vele véletlenül, de a lényeg, hogy - nagyon jó a hangulat. Egyáltalán nem olyan, mint amit hallani lehet itt, meg ott, ettől, meg attól. Szóval a műtétnek volt egy kis előélete. Valamikor januárban a doki felvetette, hogy már azon a határon vagyok a gyógyszerekkel, ami felett nagyon megnő a mellékhatások kockázata és csökken a növelt dózis hozadéka. Határhaszon-elv. Úgyhogy ő javasolja, hogy készítsük elő a műtétet, nézzük meg, alkalm
Megjegyzés küldése
További információk

Agydaganat

Következett a neurológia. Már a neve is nyugalmat sugároz. Itt aztán felgyorsultak az események. Átmenetileg. Lelki vetületük azonban nem volt/lett annyira átmeneti.  Mind a mai napig érzem a zsigereimben azt a tanácstalanságot, félelmet, magányt, amit az első neurológiai vizsgálat és a hirtelenjében 2 órára rá leszervezett MR vizsgálat közti kába bolyongás alatt éreztem. Így érezhette magát Hunter S. Thomson Vegasban. Nagyjából. Csak nekem nem kellett hozzá meszkalin. Teljesen egyedül megoldottam.  Mert, hogy az volt, hogy rokoni kapcsolatokat kihasználva hamar bejutottam egy szigorúan kedves, alapos doktornőhöz. Sztk. Bécsi út. Jónapot Péter, foglaljon helyet, mondja mi a panasza, feküdjön fel, derékig, igen fentről, felöltözhet, látom lassan megy, forgassa a csuklóját, mutatóujjával az orrát, másikkal, írja le a papírra ezt a sort, meg is vagyunk. Cccc…, hát ez sokminden lehet, a Parkinsontól az agydaganatig. Kezdjük a legnagyobb kockázatúval, maga még fiatal, magát be tudom nyomni
Megjegyzés küldése
További információk