Ugrás a fő tartalomra

A műtét - Befejezés

Miután egy-két nappal később felocsúdtam, a polgi és J is elmentek. A polgival nem marad meg a kapcsolat. Mondjuk nem is nagyon volt, mi megmaradjon. J-nal azóta is váltunk egy-egy üzenetet. Gy pedig ott vigyorgott a mellettem lévő ágyon. 

Mivel ebben az időszakban volt a Fishing on Orfű fesztivál, a haverok csoportosan jöttek látogatni. Kicsit bíztam benne, hogy remek botrányt csinálnak, hisz minden botrányhős haverom ott volt. Na jó, TT nem, de ő éjszaka van igazán elemében, így itt nem segített volna. Szóval a várva várt ordibáló csürhe helyett egy konszolidált, udvarias 60+-os japán túristacsoport jelent meg a kórteremben. Kicsit csalódtam... 

Miután mindenki megcsodált az ágyban, kifáradtunk az udvarra. Ott is szokatlanul rendesen viselkedtek. Csupán akkor röhögtek, mikor a szóbeli beszámoló után megmutattam, hogyan


tudok járni. Merthogy a  műtét utáni 1-1, 5 hetes időszakban remekül ment a mozgás. A mikroléziós hatás eredményeképp, mint a zárójelentés epikríziséből megtudtam. Aztán meg leromlott. Nagyon. Így kényszerszabadságra kellett mennem a kórházból való hazatérés után. Szerencsére drága jó édesanyám befogadott, etetett, itatott. Free of charge. És még csak nem is piszkált. Max. egyszer vagy kétszer. De ne rohanjunk előre! 

Szóval, az udvari hehere után kimentünk kajálni egy közeli étterembe. Én kiszöktem, mint később megtudtam. Mert a betegnek a kórházban van a helye! Mikroléziós hatás ide vagy oda, maradjon csak a seggén. Szerencsére ezt a nővérek és egy portáson kívül senki nem vette komolyan. Ez utóbbi szegényem úgy fogta később az engedélyt a kezében, mint szegény demens öreganyám a virágot, amit Szonja vitt neki 91. szulinapjára. Tudta, hogy valamit csinálni kell vele, csak azt nem, hogy mit. Öreganyám úgy döntött, megeszi., Már elképzeltem ahogy szedem ki a portás szájából a papírt. Mert ellenben a virággal, a papírra szükségem volt. De aztán visszaadta.  Még  egy remek, focimeccses hosszú hétvégét töltöttünk el Gy-vel. Aztán mentünk haza. 2 hét meló. Majd kényszerszabi. Aztán jött a beállítás. Jövő héten mondom.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Beüzemelés, avagy Terminátor 1

 Augusztus 5-én visszamentem tehát Pécsre, hogy beüzemeljék a ketyerét. Most nem volt akkora mákom a szobatársakkal. De persze röhögni rajtuk is lehetett. Velük már kevésbé. Volt a Vicces Bácsi meg az Ember, Aki Néz. Vicces Bácsi nem azért volt vicces, mert vicceseket mondott, hanem azért, mert vicceket mondott. Mindegyikben megungabungált valaki valakit. A kecske a nyulat, a medve a tehenet, stb. Ezeken a vicceken már 20 éve sem röhögöt senki, hát még ma, hát még én... Vicces Bácsit ez nem zavarta, illetve mégis, Mert egy idő után feltűnt neki, hogy nem nevetek, ezért minden viccet módszeresen elmagyarázott. Szerencsére egyet sem bírtam megjegyezni. Ugyanakkor az IQ-m egész biztosan megsínylette. Ezért aztán másnap betettem egy zajszűrős fülhallgatót, és olimpiát néztem. Szerintem kb. a tizedik viccnél tarthatott, mire észrevette a technika apró csodáját a fülemben. Ezért aztán abbahagyta. Inkább nézte velem együtt az olimpiát. Micsoda mák, mi? Múltkor EB, most Olimpia. Harmadnapr...

Pécsi szelet

Már megint Pécsen voltam. Ezt a várost nem tudom megunni. Imádom most, és mindörökké. Meg még két nap. Reggel szokás szerint 5 után, de 6 előtt felkeltem. Ilyenkor fogalmam sincs, milyen lesz a nap, egészen addig, míg fel nem állok. Ezen a hétfőn az derült ki az ágyból való kikászálódás után, hogy nem lesz egy jó nap. A szokásosnál is nehezebben jártam, ráadásul tudtam, hogy el kell jutnom Pécsre, a neurológiára. Magával az utazással nincs gond, ellenben ilyenkor az átszállások - metróra, -ról, vonatra, -ról  - meglehetősen nehezen mennek. Aztán persze valahogy mindig sikerül, eddig csak egyszer maradtam le a metróról és kétszer a vonatról a Parkinson miatt.  Most is sikerült abszolválnom az Újpest-Kelenföld távot a megadott időkereten belül. Szinte sehol nem kellett várnom. Viszont Kelenföldön már nagyon fáradt voltam. A könyökmankóm (leírást lásd majd később) nem volt nálam, mert a családnál maradt, a túrabottal pedig elég nehéz közlekedni a vonaton. Csak akadályoz. A jegyem...